Európai menekülthisztéria – de mit mondanak az adatok?

Olvasd el a világszintű, részletes bejegyzést is (angolul).
An English version of this post generalized for the world also exits.

Talán nincs annál forróbb téma manapság a magyar médiában, mint a menekültek kérdése. Van néhány pró vélemény, és kontra bőven – a politikai garázstól függően, nincs olyan napilap vagy portál aki nem fogalmazta volna meg a kötelező véleményét a témával kapcsolatban – ezért nem is linkeled ide semmit. De ha egy pillanatra lehalkítjuk a médiaharsonákat és szemügyre vesszük magukat az adatokat, talán mindnyájuknál okosabbak lehetünk. Legalább néhány percre 🙂 Bár való igaz, hogy részletesen lehetne tárgyalni a menekültek befogadásának mind negatív, mint pedig pozitív árnyalatait, sőt gazdaságilag talán nincs is igazán módszer felmérni a menekültek, bevándorlók országra gyakorolt +/- hatását, ebben a bejegyzésben az elmúlt 65 év (1951-2014) menekült statisztikáit vizsgáljuk európai, majd pedig Magyarország – és összehasonlításképpen Románia szinten. A globális adatokról nemrég készítettem egy bejegyzést angol nyelvű blogomon.

This post is presents an interactive data visualization that maps the refugee flows during the period 1951-2014 using chord diagrams. The European countries and Hungary and Romania, in particular are in the focus of this analysis, as the global numbers have already been analyzed before.

A globális számokból kiindulva, fontos először leszögezni, hogy Európa nagyon kullog, ha menekültek befogadásáról van szó. A világ 52 millió menekültjének mindössze 5%-a lel Európában mendéket, ami nagyjából 2.8 millió embert jelent, de ebből 800 ezer a hazáján belüli menekült, Ukrajnában. A 750 milliós Európa lakosságának ez 0.37% százalékát teszi ki, azaz 1 ember a 270-ből. Ez a szám jelenleg Jordániában 2 és Libanonban is 3 alatt van… Az Egyesült Államokban 1200, Ausztráliában 800, míg Közép-Afrika és a Közel-Kelet fejlődő országaiban 50 alatti. Tehát már az elején nagyon fontos tudatosítanunk, hogy a fejlett, “nyugati” világ – sokszor úgy említve, mint az OECD országok – közel sem jár élen a menekültek befogadásában. Ennek a feladatnak a 90%-a konfliktusövezetekben elhelyezkedő javarészt fejlődő országok ugyancsak fejlődő szomszédaira hárul. Ez korántsem egy egyszerű probléma és számtalan geopolitikai és szociopolitikai kérdést vet fel, a mindennapi élethez szükséges víz-, élelem- és energia- infrastruktúráról nem is beszélve. És csak ezután következik az oktatás és az egészségügy. Az ötvenmillió globális menekült fényében az Európába irányuló nagyságrendileg 500 000 menekült, azaz a össz1%-a akár a rendszer természetes túlcsordulásának is tekinthető – és akkor ez még nem is egy magas becslés, figyelembe véve az Európai közbiztonság és keresleti lehetőségek vonzását a forrásországokhoz képest.

Európában a legnagylelkűbb egyértelműen Franciaország és Németország – Törökország kivételével, ahol ugyanis másfél millió szír menekült tartózkodik – mindketten 170 menekülttel 2014-ben. A menekült-folyamatok vizualizálásához egy húr-diagrammot használunk. Egy rövid bevezető megmutatja, hogy kell leolvasni az adatokat ezekről a típusú ábrákról (interaktív – teljes képernyő, statikus).

menekult

Európai menekültek cél- és forrásországai 2014-ben

Az országon belüli menekültek (Internally Displaced Persons – IDPs) Kelet-Európa szlavón térségeiben a legmagasabbak, Szerbiában (megj. Koszovó hivatalosan nem ENSZ-tag, ezért az menekült statisztikákban Szerbia része) és Lettországban több, mint kétszázezer, Észtországban és Oroszországban több, mint százezer belföldi menekült van. Az IDP gombra kattintva elrejthetjük ezeket a húrokat és maradnak csak az országok közötti áramlások. Azonnal szembeötlő, hogy a fenti teóriát (menekülők szomszédos fejlődő országokba menekülnek) mintegy megerősítve láthatjuk, hogy a kontinens legnagyobb folyama 230 ezer urkán Oroszországba való menekülése, ami a 2014-es ukrajnai menekültek 100%-a (!). Ukrajnát és Oroszországot kiszűrve a megjelenítésből egy kiegyensúlyozott kép tárul elénk. Legnagyobb menekültáramlatok Szíriából, Irakból, Afganisztánból érkeznek, minhárom országból százezer ember. Ezeknek durván fele Németországban lel menedéket és a másik fele meg a többi országban oszlik el. Nagyságrendben következik Eritrea, Szomália, ők volt olasz gyarmatként Olaszországba igyekszenek – akárcsak a volt francia gyarmatok lakói Franciaországba. Viszont e három Európai ország, a köztudottan toleráns Svédországgal és Hollandiával kiegészülve fogadják az adatok szűrése után maradt egymillió Európába tartó menekültek 2/3-át (interaktív – teljes képernyő, statikus).

mn2

Európai menekültek cél- és forrásországai 2014-ben (IDPk, Ukrajna és Oroszorság nélkül)

Magyarország és Románia egyaránt az előbbi államoknál körülbelül 50-100-szor kevesebb menekültet fogad (2000-2400) – bár jóllehet földrajzi helyzetükből fakadóan ennél sejthetően jóval többen tranzitálnak e két országon. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon minden 2450. személy menekült, míg Romániában minden 17000. Ez a szám Németországban 140. Ugyanakkor, mindkét állam jelentős bevándorlóforrás is. Az elmúlt évben Magyarországról 1300-an távoztak úgy hogy Magyarországot jelölték meg hazájukként – szinte kizárólag Kanadába (63%) és Németországba (23%) –  míg Romániából 2000-en – Kanadába (25%), az Egyesült Államokba  (20%), és Európa minden országába (50%). Románia tulajdonképpen 2013-ig minden évben több menekültet küldött, mint fogadott, azaz nettó menekültforrás volt! Magyarországra ez körülbelül a kilencvenes évek közepéig igaz. Az utóbbi húsz évben Magyarország mindig legalább kétszer annyi alkalommal volt menekült befogadó ország, mint forrásország és 2000 és 2010 között Magyarország évente átlagosan 5000 menekültnek nyújtott menedéket, 2015-re ez visszaesett körülbelül a felére (interaktív – teljes képernyő, statikus).

men3

Magyarországi és Romániai menekültek forrásországai 2014-ben

A magyarországi menekültáramlat abszolút csúcsa 1990-1992 között volt, a jugoszláv köztársaság felbomlását és a romániai forradalmat követően. 1990-ben 30 000 Romániai menekült Magyarországra, míg 1991-ben az országba több, mint 80 000 menekül érkezett, ezekből 50 000 Szerbiából és 3 000 Romániából jött. Ebben évben, a kommunizmus bukását követően 4 000-en menekültek az országból az Egyesült Államokba, míg Romániából legalább 30 000-en. Románia az arab államokból az 2000-es évek alatt végig fogadott menekülteket, ám a Romániából elmenekülők (főként Amerikába, Kanadába, Németországba) mindig 4-5-ször többen voltak. Az iraki és afganisztáni háborús menekültekből eközben Magyarország 5-10-szer több embert fogadott, mint Románia.

men4

Magyarországi menekültek forrásországai 2012-ben (forrás: The Refugee Project)

men5

Romániai menekültek forrásországai 2012-ben (forrás: The Refugee Project)

A menekültekről készült két (Európa, HU+RO) interaktív adatvizualizáció dinamikus és bármely év kiválasztható 1951 és 2014 között és tovább böngészhetitek a rendszerváltás és szerbai háborúk, valamint más geopolitikai eseményei hatásainak dinamikáját vizsgálva. Egy azonban bizonyos, hogy Európa és a fejlett országok többi része messze nem veszi ki arányosan a részét a részben általuk gerjesztett konfliktusok menekültjeinek segítésében. Azok közül, akiket befogad, a kisebb Európai országok két nagyságrenddel kevesebb menekültet látnak el, mint a nagy Nyugat-Európai országok. Bár újabban rengeteg vita van az kvóták körül, ez gyakorlatilag az országok demográfiáját csak nagyon kissé vagy pedig egyáltalán nem fogja befolyásolni, hacsak nem legalább ötven-százszorosan nagyobb kvótát kapnak a jelenlegi érétkeknél a Kelet-Európai országok. Persze a jelenlegi helyzetben ez nem kizárt…


Néhány szomáliai, etiópiai, palesztinai és szíriai menekülttel személyesen és otthonukban is beszélgetve rá kellett jönnöm, hogy az európai és amerikai csapatok által masírozott konfliktuszónákban élőknek egy idő után (értsd családtagjaik és barátaik előbb-utóbbi elvesztése után) gyakorlatilag nincs vesztenivalójuk – de más választásuk sincs. Nincs víz, nincs villany, a mobiltelefon csak néha működik. Nincs iskola, nincs kórház (csak Médicins Sans Frontiéres a szerencsésebb országokban, meg önkéntesek), nincs állam… Az egyetlen dolog ami az itt élők látnak az amerikai és brit katonák pazarló tábori élete. Sokszor a családjuk az éhezés szélére jut és napról napra nem sikerül etetni a szájakat. Ebben a helyzetben nem nehéz elhatározni magad egy hajóútra… Ami azonban mi európaiak általában nem tudunk az az, hogy a szomáliaiak, eritreaiak és etiópiaiak szárazföldön, önerőből kell eljussanak a mediterrán partra. Ez minimum Egyiptomban, de általában Líbiában, Algériában van. Ehhez jelenleg három-négy további aktív konfliktuszónát (Szudán, Dél-Szudán, Közép-Afrikai Köztársaság, Líbia) kell átszelni, a Szaharában. A legtöbbjüknek az út egy-két évet vesz igénybe és általában uzsorakölcsönből finanszírozzák azt és sokan odavesznek – ez esteben az adósság átszáll a családra. De róluk nem készül riport, pedig csak ugyanazt a megélhetést kutatják, mint bármelyikünk Európában vagy éppen a világ valamely más sarkában. Egy ismerősöm volt barátja, junior Afrika-bajnok hosszútávfutó, 2009-ben Európába indult. Nem ellopni a németek/franciák/magyarok kenyerét, csak edzeni. A londoni olimpiára készült. Mivel származásilag szomáli volt, de a kérdéses helyzetű Szomáliföldön nőtt fel, ezért sem Etiópia, sem Dzsibuti nem adott neki útlevelet, a szomáli útlevelet meg nem ismerik el Európában. A hajót az olasz partiőrség nem engedte lehorgonyozni, elsüllyedt.

Nem a menekülteket kell megszűntetni, azokat nem is lehet.

A háborúkat kell megszűntetni.

A háborúk országról országra terjednek, a Közép-Afrikai kvázi százmillió menekült mind egyetlenegy, a Nyugat számára érdektelen (azaz csak fegyverfogyasztó) háború és szövődményeinek a következménye. Az iraki, szíriai, libanon, jordániai, iráni és törökországi menekültek helyzete is szorosan összefügg egymással és a rendelkezésre álló infrastruktúra meg politikai erő határát súrolja. Azért mert az áldozatok csak a szomszédos országokba tudnak menekülni. Mert Európa és Amerika nem engedi be őket… Ezért, amikor a következőben a menekültek ellen tiltakozol, érvelsz, tűntetsz, vess még egy pillantást erre az adatvizualizációra, játssz még egy percet. Gondold meg mégegyszer. És tűntess inkább a háborúk ellen…


A bejegyzéshez felhasznált adatok az UNHCR nyílvános adatsorai voltak. Az adatokat JSON formátumba dolgoztuk fel ezzel az IPython munkafüzettel, pandas használatával. A vizualizációk d3.js felhasználásával készültek. Az eredmények az Európa menekültjei interaktív húrdiagram alapú adatvizualizációk (interaktív – teljes képernyő, statikus), valamint ugyanez csak Magyarországra és Romániára vetítve (interaktív – teljes képernyő, statikus). a M. Ha tetszett a bejegyzés, vagy bármilyen kérdésed, hozzáfűznivalód van, Like-olj, Oszd meg, Kommentelj, és Iratkozz fel! Ha tetszenek az ehhez  hasonló vizuális adatelemzések, itt támogathatod a blogot.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s